Ha valaki végrendelkezni kíván, akkor ezt többféle módon teheti meg.
Történhet ez úgy is, hogy teljes egészében saját maga írja és aláírja, ez esetben nem szükséges tanú az érvényességéhez. Ha más írja a végrendeletet, például diktálással – de ide számít az is, ha maga a végrendelkező készíti, de nyomtatott formában -, akkor két tanú szükséges az okiratra. Természetesen mindkét mód esetén az örökhagyónak alá kell írnia, és szerepelnie kell rajta a készítés idejének. Ha több lapból áll az irat, akkor minden lapját alá kell írnia a végrendelkezőnek, valamint a tanúknak is, és sorszámozással kell a lapokat ellátni. A végrendeletet el lehet készíttetni közjegyzőnél vagy ügyvédnél is. Hogy a végrendelet ne „vesszen el”, vagy esetleges bizonyítás megkönnyítése végett, lehetőség van azt közjegyzőnél, vagy a Magyar Ügyvédi Kamaránál letétbe helyezni.
Még röviden szólni kell egy kivételes végrendelkezési módról, a szóbeli végrendeletről. Ha a végrendelkező az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely nem teszi lehetővé írásbeli végrendelet elkészítését – egészségi állapotában életveszélyes helyzet, természeti katasztrófa, háborús helyzet stb. – akkor 2 tanú együttes jelenlétében szóban is lehet végrendelkezni. Ez a lehetőség csak a veszélyhelyzet fennállásáig áll fenn. Ha a végrendelkező a veszélyhelyzet megszűnése után megszakítás nélkül 30 napon át készíthetett volna írásbeli végrendeletet, akkor a szóbeli végrendelete hatályát veszti, vagyis „nem érvényes.”