Amikor bölcsebb elismerni, ha hibáztunk


Egy kis falu egyik üzlete előtti parkolóból a főútra akart ráfordulni egy gépkocsi, de nem adott elsőbbséget az ott közlekedő motorkerékpárosnak, akit elütött.


A nyilvánvaló tények, a szakértő megállapításai ellenére a vétkes autóvezető ragaszkodott ahhoz, hogy ő nem volt hibás. Nem egyezett bele a közvetítői eljárásba sem, amely – ha némi jóvátételt fizet a motorosnak – mentesíthette volna őt a további büntető eljárás alól. De úgy gondolta, majd a bíróság úgyis felmenti.

Végül nem ez történt, a bíróság által kiszabott pénzbüntetés, a perköltség, a védőügyvéd díja, majdnem a dupláját tették ki, mint amit a közvetítői eljárásban kifizetett volna.

Tanulság: ha már megtörtént a baj, és valaki balesetet okozott, érdemes reálisan, a tényeket átgondolkodva elismerni a hibáját, mert ezzel olcsóbban megúszhatja, mint a valóságtól elrugaszkodva esélytelenül belemenni a további eljárásba.