Manapság igen gyakran felmerül ennek a rendkívül tág, „divatos” fogalomnak a jelentősége, az alkalmazása és összefüggései.
Most csak röviden, a személyiségi jogok jelentik mindazokat a törvényben garantált jogokat, amelyek biztosítják az egyén integritását és beavatkozásoktól mentes életvitelét.
Csak néhányat felsorolva, ilyenek a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a lelkiismereti szabadság, a becsület és a jó hírnév védelme, az egészség és testi épség védelme, a személyes adatok védelme, a képmás és a hangfelvétel védelme, az egyén személyhez fűződő jogai stb. nemzetközi szinten két alap jogforrást kell megemlíteni: az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948, New York), és az Európa Tanács Emberi Jogok Európai Egyezménye (1950, Róma).
Mint mindenhol, itt is vannak persze kivételek: nem sérti a személyiségi jogokat a bűncselekmény gyanúsítottjának törvényben előírt módon való korlátozása a személyi szabadságában, vagyis a letartóztatása, illetve az sem, ha az érintett személy egy adott helyzetben lemond az őt megillető személyiségi jogokról, például hozzájárul a róla szóló kép vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához.
A közszereplőkre is érdemes e vonatkozásban kitérni. A közszereplők lehetnek hatalmat gyakorló, befolyással rendelkező személyek (politikusok, gazdasági vezetők stb.), és közhatalmat nem gyakorló, a közszereplést önként vállaló személyek (előadók, sportolók stb.). A közszereplők személyiségi jogaikban nagyobb támadásnak vannak kitéve az átlagemberekénél, de ezek nem sérthetik a jó ízlést és az emberi méltóságot, valamint nem sérthetik a családjaik személyiségi jogait.
A személyiségi jogok megsértése minden esetben törvényben meghatározott szankciókat von maga után.