A termőföld forgalmát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szabályozza.
Termőföldnek minősül az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet.
A termőföld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. A földműves a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg.
A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt, kivéve, ha a tulajdonjogot átruházó személy a közeli hozzátartozója. A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.
A Földforgalmi törvény elővásárlási jogot biztosít többek között az állam, a helyben lakó földműves javára, de nincs elővásárlási jog a közeli hozzátartozók közötti adásvétel vagy a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel esetén.
Fontos megjegyezni, hogy a termőföldről szóló adásvételi szerződés egy példányának biztonsági okmányon („zöld papír”) kell készülnie. A termőföld adásvételi szerződésben szerepelnie kell, hogy
– a vevő vállalja, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, és a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig más célra nem hasznosítja,
– nincs a vevőnek földhasználattal kapcsolatos díjtartozása,
– A vevővel szemben 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.
A tulajdonszerzés folyamata az adásvételi szerződés megkötésével indul, amelyben kötelező a jogi képviselet. Figyelem, ez az eljárás több hónapig is eltart! Az adásvételi szerződést az azt készítő ügyvéd a mezőgazdasági igazgatási szervnek küldi meg, amely dönt arról, hogy a szerződés alkalmas-e a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztésre. Ennek indoka és célja, hogy az elővásárlási jog jogosultjai tudomást szerezhessenek az adásvételről, és adott esetben élhessenek azzal. Ha a szerződés alkalmas a kifüggesztésre, az igazgatási szerv az erre vonatkozó határozatával elküldi a szerződést az illetékes jegyző részére, aki azt a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára 60 napra kifüggeszti. Ennek lejárta után – és ha senki nem élt elővásárlási jogával – a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alapján megtörténhet a vevő tulajdonjogának földhivatali bejegyzése.